Kommunális adó beszedése, valamint részletfizetési, fizetéshalasztási és adómérséklési eljárás

Ügyfélfogadás:
hétfő: 8.00 – 15.30
kedd: 8.00 – 12.00
csütörtök: 8.00 – 12.00

Illetékességi terület: Nógrádsipek települése.

Ügyintézési határidő: 30 nap, amely egy ízben további 30 nappal meghosszabbítható.

A határidőbe nem számít bele:

  • hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,
  • jogsegély eljárás időtartama,
  • hiánypótlásra illetve tényállás tisztásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig eltelt idő,
  • a szakhatóság eljárásának időtartama,
  • eljárás felfüggesztésének időtartama,
  • eljárás megindításáról szóló értesítés mellőzése esetén a bizonyítékok ismertetésére vonatkozó eljárás időtartama,
  • hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama,
  • kérelem döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő,
  • szakértői vélemény elkészítésének időtartama,
  • hatósági megkeresés, vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

Ügyintéző:
Pifka Ferenc, 32/589-010

Ügyfél joga:

  • kérelmet nyújtson be,
  • kérelmét az érdemi döntésig módosítsa, visszavonja,
  • önmaga helyett meghatalmazottja járjon el,
  • a saját ügye irataiba betekintsen, az iratokról másolatot kapjon
  • nyilatkozatot tegyen, jegyzőkönyv felvételét kérje,
  • meghallgatást, bizonyítási eljárást indítványozzon,
  • igazolási kérelmet terjesszen elő,
  • jogorvoslattal éljen,
  • az eljárás során jogairól és kötelezettségeiről tájékoztassák,

Ügyfél kötelessége:

  • idézésnek eleget tegyen,
  • hiánypótlásnak eleget tegyen,
  • az eljárás illetékét megfizesse,
  • iratmásolat díját megfizesse,
  • jóhiszeműen közreműködjön,
  • az eljárás, a bizonyítás során együttműködjön

Vonatkozó jogszabályok:

  1. évi C. törvény a helyi adókról (Htv.)

Kérelem benyújtása:

A kérelmet írásban, a Körjegyzőség erre rendszeresített nyomtatványán, az eljárási illeték egyidejű lerovása mellett, a Körjegyzőség székhelyén (3179 Nógrádsipek, Jókai út 4.), illetve telephelyén (3066 Cserhátszentiván, Kossuth út 1.) ügyfélfogadási időben lehet – átvételi elismervény ellenében – benyújtani.

Tájékoztató az ügyintézésről:

A kommunális típusú adók egyik fajtája a magánszemélyek kommunális adója, melyet a Htv., valamint a helyi adórendeletek szabályoznak.

Nógrádsipek

Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki a naptári év első napján az önkormányzat illetékességi területén:

  • az építmény (lakás, nem lakás céljára szolgáló és nem ideiglenes jellegű épület) tulajdonosa. Ha az építményt az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és vagyonértékű jog (kezelői jog, tartós földhasználat, haszonélvezet, használati jog, földhasználat) gyakorlására jogsult személy – megállapodás hányában – vagyoni értékű jog jogosulója az adó alanya,
  • a telek (az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet) tulajdonosa. Ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyonértékű jog esetén az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók,
  • több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

Az adókötelezettség keletkezése:

  • az adókötelezettség építmények (lakás, nem lakás) esetében a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik,
  • az engedély nélkül épült, vagy használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik,
  • építési telek esetén adókötelezettség a földrészlet belterületbe való minősítését, illetőleg az építési tilalom feloldását követő év első napjától állapítható meg,
  • lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik.

Az adókötelezettség megszűnése:

  • az adókötelezettség megszűnik építményre vonatkozóan az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építmény első félévében történő megszűnése az adózót a második félévre mentesíti a konnunális adókötelezettség alól,
  • az adófizetési kötelezettség telek esetében megszűnik a földrészlet külterületté minősítése, illetőleg – beépítés esetén – a beépítés évének utolsó napján. Az építési tilalomnak az első félévben történt kihirdetése esetén, az első félév utolsó napján szűnik meg,
  • lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. A lakásbérleti jogviszonynak az első félévben történő megszűnése a bérlőt a második félévi adókötelezettség alől mentesíti.

Az adó mértéke:

Az évi adó mértéke külön önálló helyrajzi számon bejegyzett adótárgyanként évi 5.000.- Ft, illetőleg lakásbérleti jogonként évi 5.000.- Ft.

Adómentesség:

Mentes:

  • építési tilalom alatt álló beépítetlen belterületi földrészlet a tilalom ideje alatt,
  • az építési hatóság által igazolt beépítésre nem alkalmas önálló helyrajzi szám alatt bejegyzett belterületi földrészlet,
  • a beépítésre alkalmas üres lakótelek az előírt, illetve engedélyezett beépítési kötelezettség időtartamáig.

Az adó megfizetése, megállapítása

Adóalanyt terhelő adót a helyi adóhatóság kivetés útján határozattal állapítja meg.

Adóalanynak az adóötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie. Ennek során az adófizetési kötelezettség keletkezésértől, az adóalap, adómentesség, az adó megállapításához szükséges adatokról bevallási kötelezettség terheli. Nem kell újabb adóbevallást tennie mindaddig, ameddig a helyi adót érintő változás nem következett be.

Az adóhatóság által megállapított magánszemélyek kommunális adója évi részletben fizetendő meg. Az első részlet az I. félévi adó: minden év március 15-ig, a II. félévi adó: minden év szeptember 15-ig fizethető meg kamatmentesen, a Nógrádsipek Községi Önkormányzat „Kommunális adóbeszedési számla” javára.

Fizetési könnyítés és adómérséklés

Ezen eljárások lefolytatására adózó, vagy az adó megfizetésére kötelezett személy által benyújtott kérelem alapján van lehetőség. Adóhatóság az eljárás során kötve van a kérelemben írottakhoz (kérelemhez kötöttség elve), vagyis csak olyan adónem vonatkozásában és csak olyan mértékben dönthet, melyet adózó kérelmezett.

A fizetési könnyítési és adómérséklési eljárás az Illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 33.§ 23. pontja alapján illetékköteles. Az illetéket az eljárás megindításakor kell illetékbélyegben leróni. (Az eljárási illeték összege 2.200.-Ft.) Az illetékfizetés elmulasztása nem akadálya az eljárás lefolytatásának. Ez esetben az esedékességkor meg nem fizetett eljárási illeték és mulasztási bírság összegét határozattal kell közölni adózóval oly módon, hogy az eljárási illetéket a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül bírság nélkül lehet leróni. E határidőn túl az illeték és a bírság összege együtt esedékes, illetve behajtható.

A) Fizetési könnyítés (fizetési halasztás és részletfizetés)

Engedélyezésének általános feltételei (magánszemély esetén):

  • fizetési nehézség kialakulása kérelmezőnek nem róható fel (adott helyzethez képest tőle elvárható módon járt el); pl.: a fizetési nehézség előre nem látható körülmény miatt alakult ki, mely következtében indokolt kiadások keletkeztek.
  • fizetési nehézség átmeneti jellegű, vagyis az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető; pl. korábbi évek adóit, vagy részletfizetés esetén a részleteket határidőre teljesítette;

Magánszemélyek esetében a fizetési nehézség felróhatóságának vizsgálata nélkül is engedélyezhető fizetési könnyítés, ha kérelmező igazolja, vagy valószínűsíti, hogy az adó azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent. Ez pl. vagyon- vagy jövedelemigazolásokkal, egészségügyi kiadásokkal igazolható.

A kérelem teljesítése esetén pótlékot kell felszámítani, melynek mértéke attól függ, hogy a kérelmet az adófizetés esedékessége előtt, vagy azt követően nyújtották be. A pótlék felszámítása kivételes méltánylást érdemlő esetben mellőzhető. Fontos szabály, s adózó figyelmét a határozatban fel kell hívni arra, hogy amennyiben a feltételeket, vagy a meghatározott részleteket nem, vagy nem megfelelően teljesíti, a kedvezmény érvényét veszti, és a tartozás járulékaival együtt egy összegben válik esedékessé.

B) Adómérséklés

Az adómérséklés lényegét tekintve jelentősen eltér a fizetési könnyítéstől, mivel ez esetben adóhatóság az adó (bírság vagy pótlék) tartozást mérsékeli vagy elengedi.

Magánszemély esetén mind az adó, mind a bírság és pótléktartozás mérsékelhető vagy elengedhető, ha annak megfizetése az adózó és a vele együttélő közeli hozzátartozóknak a megélhetését súlyosan veszélyezteti.

Itt tehát a megélhetés súlyos veszélyeztetettsége vizsgálandó oly módon, hogy adós és a vele együttélő hozzátartozók vagyoni és jövedelmi viszonyait együttesen kell figyelembe venni.

Ilyenkor a tényállás tisztázása érdekében a helyszínen környezettanulmány felvételére kerülhet sor. A jegyzőkönyv tartalmazza adózó, illetve a hozzátartozói jövedelmét, valamint a havi rendszerességgel ismétlődő kiadásait (rezsi, gyógyszer, hiteltörlesztés, stb.). Tartalmazza továbbá a tulajdonukban lévő nagyobb értékű ingóságokat, ingatlanokat, vagyoni értékű jogokat, a lakások felszereltségét, berendezettségét.

A jövedelmi helyzet pl. NAV által kiadott jövedelemigazolással, nyugdíjszelvénnyel, illetve egyéb, járandóságot megállapító határozattal igazolható.

Téves az a jogszabály-értelmezés, hogy magánszemély adó- (bírság vagy pótlék) hátraléka pusztán alacsony – pl. minimálbér összegét meg nem haladó – jövedelem esetén mérsékelhető vagy elengedhető.

Fontos körülmény még a mérsékelni kért adó összege és a jövedelem aránya is. (Évi 5.000.-Ft kommunális adó megfizetése ritkán veszélyezteti súlyosan valakinek a megélhetését.)